Egy fotós állvány funkciója pofon egyszerű: meg kell tartania a fényképezőgépet bármilyen pozícióban. Noha ez idáig nem tűnik egetrengetőnek, egy olyan állványt találni, mely ezt az egyszerű funkciót könnyedén, precízen, és kényelmesen teljesíti, már nem olyan könnyű dolog.

Az ideális eset, amikor egy állvány megfelelő lehet, ha méretben, hajlékonyságban, kényelemben, és az árban is passzol elképzelésünkhöz. A valóságban azonban nem mindig találkoznak ezen összetevők számunkra kedvező pontban. A titok nyitja, hogy állapodjunk meg egy modellnél, amely annyira passzol igényeinkhez amennyire csak lehetséges.

Ne felejtsük el, hogy soha sincs tökéletes állvány, és a legolcsóbb állvány is alkalmas arra, hogy kielégítse az alapvető szükségleteket. Mégis vannak azonban olyan fix tényezők, melyekre vásárlás előtt érdemes kis figyelmet szentelni. Nézzük, mik is ezek... (A cikk során általános szemszögből közelítjük meg a vásárlást. Természetesen a speciálisabb területek - mint például a természetfotózás, csillagász akciók - esetén kicsit alaposabban utána kell járni a témának - a szerk.)

Méret

Az állványnak elég magasnak kell lennie, hogy szemmagasságba emelje a gépünket. A legtöbb fotós számára ez a magasság valahol a 150 és 175 centiméter táján van. Ne számoljuk bele a magasságba a középoszlopot, mert az valójában csak finom mértékű utánállításra szolgál, nem pedig a gép tartására.

Súly

A fotózás egyik kellemetlen alapszabályai közé tartozik, hogy minél nehezebb az állvány, annál stabilabb. Ez azt jelenti, hogy ha minden tulajdonsága megegyezik két állványnak, a nehezebb valószínűleg stabilabb is. A szénszálas állványok megjelenése óta nem mindig igaz ezen állítás, de ezen állványok igazi hátránya, hogy jóval drágábbak a nem-szénszálas állványokhoz hasonlítva.

Általánosságban kijelenthetjük, hogy célszerű tartózkodni a nagyon könnyű, többszakaszos állványoktól, melyek nem csak gyengék, és könnyen csuklanak, de felállítani is körülményes őket.

Fej

A fej a legfontosabb összetevője bármelyik állványnak. A javaslat, hogy egy két-tengelyes (függőleges és vízszintes) dönthető-forgatható fejet szerezzünk be, melyet könnyű beállítani, és precízen lehet finomhangolni bármilyen pozícióba. Részesítsük előnyben a két-tengelyes fejeket az egy-tengelyes - eredetileg videokamerákhoz fejlesztett - fejekhez képest. Habár használhatunk csak vízszintes mozgást megengedő fejeket, de ezekkel nem lehet olyan pontosan dolgozni, mint két-tengelyes társaikkal. Két legyet üthetünk egy csapásra, ha mélyebben a pénztárcába nyúlunk, ugyanis a profi fejek esetén lehetőségünk van csak vízszintes, vagy csak függőleges tengelymozgás rögzítésére is.


Gömbfejet is használhatunk, melynek ugyan nagyon nagy előnye, hogy rendkívül flexibilis, és hajlékony, de meglehetősen nagynak, és jól megszerkesztettnek kell lennie, hogy biztosítsa a kellő tartást. Általánosságban elmondható, hogy a zárszerkezetnek erősen és pontosan kell fognia a gömbfejet a kellő pontosság érdekében.



Cseretalp

A cseretalp - mely tulajdonképpen a súlyt tartja - kellőképpen nagy kell hogy legyen, hogy elbírja a gépünket, melyet nehezít kedvenc nagy kaliberű lencsénk. Keressük azon fajta cseretalpakat, melyek mérete kb. 5x5 vagy 5x7 cm.

Létezik még az úgynevezett gyorscseretalpas rendszer, melynek nagy előnye, hogy egy mozdulattal tudjuk fel- és levenni gépünket az állványról. A cseretalpat rögzítjük a gépünkhöz, és egy könnyed mozdulattal be tudjuk csúsztatni a fejen lévő foglalatba. Ez sokkal egyszerűbb, és gyorsabb megoldás is, mint ha folyton ki és becsavaroznánk a gépváz foglalatába az állvány rögzítőcsavarját.

Középoszlop

Kétféle középoszlop létezik: sima csúsztatható, és fogaskerekes. A csúsztatható középoszlopot kézzel, míg fogaskerekes társát kis emelőkar segítségével mozgathatjuk fel és le. A fogaskerekes középoszlop nagy előnye, hogy a beállítás egy kézzel is végezhető, míg csúsztatható társát két kézzel kell beállítani: egyik kézzel fogjuk gépünket, másikkal az állvány magasságát állítjuk, és húzzuk meg a rögzítőcsavart. Egyik se jobb a másiknál, így ebben a tekintetben bármelyik választása megfelelő döntés lehet.

A középoszlopok felbecsülhetetlenül értékesek ha magassági finomhangolásról van szó, ám sose húzzuk ki maximális hosszra a középoszlopot, hogy csak az tartsa a gépünket, mert így az egyensúly a stabilnak számító 3 lábról áttevődik egy egylábú állványra, mely könnyebben mozdul ki stabil helyzetéből.



A profibb állványok esetén a középoszlop megfordítható a földközelibb fotózások (pl. makró) esetére. Itt is lehetnek eltérések, ugyanis van, ahol kézzel kell csavargatni a középoszlopot a megfordításhoz (20-30 másodperces művelet), de léteznek olyan példányok is, ahol gombnyomásra elfordítható a középoszlop.

Lábak és talpak

Ideális esetben a lábaknak zártnak kell hogy legyenek. Általában érdemes kerülni a nyitott végű, és nyitott szelvényű lábakat. A szorító-berendezéseknek - melyek a lábak hosszának állítására szolgálnak - könnyen kell mozogniuk, és kellőképpen erősen kell tartaniuk a lábakat, ha megszorítjuk őket. A gyorslazítók - habár nevükből adódóan gyorsak - épp olyan hatékonyak lehetnek, mint csavaros rögzítésű társaik, ám mindkét rögzítő fajta megfelelő lehet.

A fotózás egyes területein kulcsfontosságú lehet, hogy a lábak hány lépésben, és mennyire nyithatóak ki. Makrózáskor, vagy természetfotózáskor, amikor előfordulhat, hogy hasalni kell, óriási előny, ha az állványunkat "le tudjuk ültetni" a földre. Ehhez az kell, hogy a lábak vízszintes állapotig kihajthatóak legyenek.

Az sem hátrány, ha a lábakon találunk valamiféle borítást. Téli fotózáskor elég kellemetlen, hogyha a csupasz fém lábat kell fogni.

A lábak alján található talpaknak ("papucsoknak") biztosítani kell mind a hegyes végződést a kültéri stabilitáshoz, ind pedig a gumírozott tapadást a lakáson belül.

Vízszintes-e a vizszintes?

Egyes példányoknál az állványokat vízszintezővel is felszerelik. Roppant mód hasznos tud lenni, és rengeteg utómunkától kímélhetjük meg magunkat. Ha nincs az állványon ilyen, akkor esetleg érdemes beszerezni, és barkácsolni kicsit, amennyiben van rá lehetőségünk.

Összefoglalás

Általánosságban elmondható - akárcsak más területeken -, hogy vásárlás előtt először a katalógusok, leírások, tesztek kerülnek előtérbe, hogy otthonosabban mozogjunk a kínálat terén. Egyre több állvány része a bővített kínálatnak, melyek a lehetőséget biztosítják, hogy széles körű választékból válasszunk külön állványt és fejet akár. Ha ezekkel megvagyunk, akkor hasonlítsuk össze az árakat, tulajdonságokat, melyekre szükségünk van, és illik a fotózásunk stílusához. Sokat utazás esetén célszerűbb a kisebb, könnyebb állványok közül választani, ám ha túlnyomórészt beltéri használatú lesz az állványt, akkor jó döntés lehet egy nagyméretű, masszív modell beszerzése.

A jól megkonstruált, könnyen használható állványok nem olcsóak. Egy jó fajta alap állvány ára elérheti - néhány esetben pedig jócskán meg is haladhatja - a 25-30000 forintot. Erre még szükségünk lesz egy két-tengelyes fejre is, mivel a profi állványokat általában fej nélkül árulják. A fejek ára szintén minőségtől, teherbírástól, mérettől, és súlytól függ. 10-15000 forinttól egészen 50-60000 forintig is terjedhet a fejek ára, így ezen területen is körültekintően válasszunk. Egy olcsóbb állvány habár úgy néz ki, mint egy drágább típus, mégis a pontosság, és a kényelem hiánya fájdalmasan fog tudatosulni, amikor először használjuk eme leszállított árú "kisöcsit". Az összegek elrettentően hathatnak, de azt nem árt tudni, hogy ezek a drága állványok ideális esetben hosszú évekre társaink lehetnek. Akárcsak a fotós táskák esetében, úgy az állványoknál is hosszú távú befektetésként kell a vásárlásra tekinteni.

Kiegészítés (a fordító gondolatai)

Személyes tapasztalat alapján tudom javasolni, hogy nézzük meg az állvány tulajdonságai közül a maximális magasságot, teherbírást, és magának az állványnak a súlyát. Számoljunk azzal, hogy felszerelésünk bővítése során nehezebb optikát fogunk beszerezni, és ezzel megnő az állványra nehezedő súly nagysága is. Célszerű úgy belőni az állvány maximális kapacitását, hogy minimum 1-1.5 kilóval a felszerelésünk súlya fölött legyen. Fej vásárlásánál, ha van rá lehetőség mindig gyorscseretalpas modellt válasszunk, így könnyen biztosíthatjuk a gyors szerelést. Ügyeljünk arra is, hogy a fejnek is van teherbíró-képessége!

Állvány kompakt gépekhez...

Egyéb szempontokat is figyelembe vehetünk állvány választása előtt. Így például géptípushoz is célszerű alkalmazkodni állvány terén. Nincs értelme egy hatalmas masszív állványnak, ha csak egy pehelysúlyú kompakt gépünk van. Ezek az állványok kicsik, könnyen felállíthatóak, és a legtöbb "szappantartót" megtartják, ha éppen arra van szükségünk, és nem akarjuk táskára, földre, kőre, akármire letenni gépünket. Nekem is sokáig volt ilyen állványom, rendkívül hasznosnak ítéltem meg, amíg kompaktom volt. Sajnos nehezebb ultrazoomokat már nem tartja biztosan, ám könnyen zsebrevágható. Áruk 500-1500 forint között mozog.



Állvány extrém helyekre...

Az alábbi képen látható állvány egy új szerzet az állványok között. Ahogy a kép is mutatja elég masszív ahhoz, hogy egy DSLR gépet is megtartson, és extrém helyekre is felerősíthető hajlékony lábainak köszönhetően. Tapasztalatom sajnos nincs erről a fajta állványról, így csak ennyit tudok erről mondani, hogy ötletes találmány. Áruk 5-15 ezer forint között mozog méret szerint (3 fajta méretben kapható).



Állvány kompakt/bridge gépekhez...

A mini asztali állványoknak nevezett szerkezetek hasonló méretűek, mint a flexibilis lábakkal rendelkező társaiké, csak ezeknek merev a lábuk, illetve a jobbik fajta még mini gömbfejjel is fel van szerelve. Igazából ezek annyival nyújtanak többet flexibilis lábú társaiknál, hogy a gömbfejnek köszönhetően dönthető, forgatható a kamera az állvány felemelése nélkül is. Kis kompaktok, és bridge gépekhez tudnám javasolni ezekez az állványokat. Áruk nem húzós, 1500-3000 forint között mozog, kicsik, és könnyen zsebre tehetők.



Állvány kompakt/bridge vagy könnyű, kis méretű optikával használt tükörreflexes gépekhez...

A következő kategóriába tartoznak a gyebgébb minőségű (értsd: nem precíziós gyártással készült) háromlábak. Jellemző rájuk, hogy panorámafejjel egybeépített gyorscseretalpas típusok. Kis kompaktoktól kezdve akár egy DSLR-t is képes megtartani kisebb optikával. Ez utóbbiak esetén csak szükségmegoldásnak ajánlható. Igazi támaszt a kisebb, könnyebb bridge, ultrazoom, és kompaktoknak biztosítanak. Általában 3 szekcióból állnak lábaik, gyorsrögzítővel állítható, melynek alján gumitalp van, de találkoztam már rejtett fémtüskés modellel is. Rendszerint van rajtuk beépített vízmérték is. Kompaktak, könnyűek, olcsóak, 4000 forinttól kezdődően lehet már kapni őket. Nekem, amíg használtam problémám nem volt vele, a hordtáska, ami járt hozzá megkönnyítette szállítását. Sajnos a 350D-t Sigma 55-200-as telével már nem tartotta stabilan, így le kellett cserélnem.



Léteznek minőségibb háromlábak is ebben a kategóriában, például a Manfrotto és Velbon gyártásában. Egybeépített fejjel rendelkeznek ezek is, de teherbírásuk, anyaguk, kialakításuk már tükrözi precizitását. Ezek az állványok tulajdonságaikban megegyeznek az előbb említett darabokkal, de minőségben jóval túlszárnyalják őket. Ezt áruk is tükrözi, 15ezertől kezdődően lehet már kapni őket.

Állvány tükörreflexes gépekhez...

Az állványok képzeletbeli ranglétráján állnak a profibb, borsosabb árú példányok. Ezeket már minőségi anyagokból gyártják, külön lehet hozzájuk kapni fejeket, melyeket saját igényink szerint választunk. Anyaguk lehet alumínium, vagy szénszálas. A képen látható példány egy fajtájából rendelkezek, így erről tudok bővebben beszélni. Középoszlopa kivehető, megfordítható, így talaj közeli képeket is lehet készíteni, ha esetleg arra támadna ingerenciánk. Lábai 3 fokozatban hajthatók ki, gumitalpas, stabil állást biztosít. Beépített vízmérték segíti egyenesbe állítani az állványt (erre nekem a gömbfejem miatt nincs szükségem, de panorámafejnél hasznos lehet). 3 részes lábai por és cseppálló csatlakozással kapcsolódnak egymáshoz, ez az apróság igen hasznos tud lenni kültéri fotózásnál, ha esetleg poros a környezet. Áruk alsó határa meghaladja a 20 ezret, de véleményem szerint, akinek már kicsit profibb felszerelés van, és stabil állványra van szüksége, annak ez az összeg nem okoz problémát.



Az igazán profi állványok magnézium, és szénszálas anyagokból készülnek, teherbírásukban tűnnek ki igazán a fentebb említett darabtól, akár 10 Kg teherbírással is rendelkezhetnek, valamint dönthető, forgatható a középoszlopuk is. Ezzel jóval nagyobb szabadságot biztosítanak a fotós számára. Áruk 60 ezer forinttól kezdődnek.

Egylábúak...

Külön állatfajnak tartom a monopodokat, melyek az egylábú állványok. Ezek az állványok kicsik, könnyebbek mint háromlábú társaik, de csak a függőleges támaszt biztosítják felszerelésünk számára. Léteznek ugyan olyan modellek is, melyekből támasztékkal 3 lábhoz hasonló állványt tudunk készíteni, de alapjáraton egylábú az állvány. A monopodok akkor lehetnek hasznosak, ha sokáig, nagy gyújtótávú objektívvel, viszonylag nagy terepet kell pásztázni (pl. autósport, foci, egyéb nagypályás sportok), és egy idő után kérlelhetetlenül elfáradna karunk a nehéz felszerelés tartásában. Monopodot lehet már 4-5 ezerért is kapni, de profibb felszereléshez és a stabilabb támaszhoz ajánlott a 10-15ezres árkategória.



Speciális rögzítők

Említés szinten: vannak a speciális, és különleges felhasználási területű állványok, illetve géprögzítők. Ezeket csak különlegességként említeném meg. Ilyen például az ablaküvegre rögzíthető állvány, vagy a sörösüveg tetejére erősíthető kompakt-tartó szerkezet. Hasznosságuk néhány esetben megkérdőjelezhető :)


Reméljük sikerült megkönnyítenünk a választást. Természetesen a felmerülő kérdések megválaszolásában illetve a döntéshozatalban is bárkinek szívesen segítünk (chat, email).

A cikk eredetileg az PopPhoto oldalán jelent meg.