Soron következő cikkünkben a panorámafotózás alapjait vesszük át. A panorámák remek lehetőséget nyújtanak objektíveink látószögének kiterjesztésére, viszont nagy figyelemre van szükség elkészítésükhöz!

 

 

Ahhoz, hogy igazán hatásos fotókat készíthessünk ezzel a módszerrel, nem kell más, mint a megfelelő technika ismerete és egy hatékony panoráma-illesztő program, no meg egy fényképezőgép... :)

Vegyük végig,hogyan készül egy panoráma és mire érdemes odafigyelni!

 

Kamera és lencse

Hogy panoráma képeket készíthessünk, bármilyen kamerát használhatunk (filmest és digitálisat egyaránt). A digitális kamera használatának előnye, hogy egyszerűbb beállítani, és könnyebb később a kapott eredménnyel dolgozni. Nagyobb felbontást, részletgazdagabb képet kapunk.

A használt objektív akkor ideális ha legfeljebb 28mm (35mm-re vonatkoztatva) gyújtótávolságú. Ez ASP-C szenzor esetén 17mm-nek felel meg. Ez azért fontos, mert nagyobb látószöget használva kevesebb kép kell a teljes panorámához. Használhatunk halszem objektívet is, de ezesetben speciális összeillesztő software-re lesz szükségünk (pl. RealViz's Stitcher).

Nagyobb látószög használata esetén remek képeket készíthetünk pl. partik vagy poker versenyek alkalmával.

Ultranagy felbontású panorámákat készíthetünk hosszabb gyújtótávolságú objektívvel is. Használhatunk akár 70-100-150-200mm-es objektíveket is! Így rengeteg képet kell készítsünk, de gigantikus felbontást érhetünk el.

Kamerabeállítások

A legfontosabb dolgok a helyszínen dőlnek el. A legprofibb szoftver is elakad egy rosszul elkészített sorozat illesztésénél, de ha technikailag megfelelően kivitelezzük a képeket, akkor a legprimitívebb "fapados" program is elboldogul a panoráma összerakásával! A következő beállítások azért fontosak, hogy a leendő panorámán ne legyenek láthatóak az illesztési pontok:

• Mindenképp használjunk manuális módot, mivel automatikus üzemmódban a fénymérés minden képnél különböző értéket állíthat be, így világosságbeli különbségek lehetnek a képek között. Tehát állítsunk be egy konstans zársebesség-rekesz kombinációt, és azzal lőjük végig a képeket.
• Fontos, hogy a gyújtótávolságot ne változtassunk meg, mert így változik az objektív-torzítás és a software-ek nem ismerik fel az illesztési pontokat.
• Ne használjunk beépített vakut, mert a legtöbb gép a visszavert fény alapján határozza meg a villanás erősségét, és ahogy elfordulunk a fényképezőgéppel ez is változik.
• Kapcsoljuk ki az automatikus élességállítást, mert könnyen előfordulhat, hogy egy belógó tárgy miatt "elmászik" az élesség és a panorámánk egy szakasza életlen lesz.
• Az automatikus fehéregyensúly beállítást is kapcsoljuk ki, illetve váltsunk olyan üzemmódra ahol a gép egy fix színhőmérsékletet állít be, vagy használjunk RAW-ot, melyet feldolgozáskor azonos beállítással hívunk elő! Ez azért fontos, mert az automatikus fehéregyensúly a képen látható színek arányából választja ki a megfelelő színhőmérsékletet. Amikor fordulunk a géppel, akkor megváltozhatnak ezek az arányok, így pl. a panoráma egyik darabja hidegebb árnyalatú lesz, és könnyen felismerhetővé válnak az illesztési pontok.

Még pár jó tanács:

• Válasszunk olyan expozíciót, mellyel minden kép jól lesz kiexponálva. Ha vannak szélsőséges pontok, ahol kiég, vagy alexpós lesz a kép, akkor ott érdemes, a teljes sorozat elkészülte után, még egy-két különböző beállítással készült képet készíteni, hogy legyen alapanyagunk az utómunka során a korrekcióhoz (pl. maszkoláshoz).
• Figyeljünk a kompozícióra is, hiszen itt egy sokkal nagyobb térrészt kell megtölteni képalkotó elemekkel, erősebb a térhatás, így egy zavaró objektum sokkal erősebb hatást fejt ki!
• Próbáljuk meg elkerülni, hogy az illesztési felületekre mozgó tárgyak kerüljenek, így kevesebb dolgunk lesz utómunkánál.
• Próbáljuk meg azonos magasságban és egyenesen tartani a fényképezőgépet. Ha az egyes rész-fotókon más helyen van a horizont, és dőlnek, akkor sok kihagyás lesz a képen, és ezek miatt a végén nagyon szűkre kell vágjuk a panorámát.
• Ha van állványunk, érdemes használni, de csak abban az esetben, ha egészen pontosan függőlegesre tudjuk állítani a tengelyét. Ha ez nem sikerül, akkor fordulásnál egyre nagyobb lesz a dőlésszög, és használhatatlan eredményt kapunk. Egy 18mm-es objektívvel nappal kézből is könnyen készíthetünk megfelelő sorozatot. Egyenetlen talajon tehát kár az állvány állítgatásával vesztegetni az időt egy kisebb panoráma esetén.

 

Speciális eszközök

Léteznek különleges panorámafejek állványunkra, melyek lényege, hogy a forgáspont középpontja nem a filmsíkban található, hanem az objektív azon pontján, ahol a fénysugarak beérkeznek, és megtörnek (nodális pont). Ezen fej előnye, hogy nem lép fel parallaxis jelenség, ha képbe belekerül valamilyen közeli tárgy. A parallaxis azt jelenti, hogy különböző helyről fényképezve a közelebbi tárgyak helyzete más szögben változik mint a távolabbiaké. Többek között ezt a jelenséget használja a szemünk a térlátáshoz, vagy a távolságmérős gépek az élességállításhoz. Viszont a parallaxis szellemképet eredményez a kész panorámán, és ez nekünk itt nem jó.

Ha már itt tartunk, meg kell említeni a kifejezetten panoráma-készítő fényképezőgépeket. Ezek széles objektívet, szélesebb filmet, vagy mozgó scan-szenzort használnak (mint a scannerben), így pár másodperc alatt tökéletes képet készítenek, cserébe viszont rendkívül drágák.

A képek elkészítése

Válasszuk ki a megfelelő rekeszt és fókusztávolságot, hogy optimális élességet kapjunk (hiperfokális élességállítás), majd végezzük el a szükséges beállításokat.

Átfedésben kell készítenünk a képeket, mely mértéke minimum 20-30% kell hogy legyen, hogy megfelelő mennyiségű referenciapontot tudjon a panoráma készítő program kinyerni a képből. Az is fontos, hogy az átfedésen belül legyen valamilyen kontrasztos tárgy ami nem mozdul, és elég távol van tőlünk, hogy a parallaxis ne okozzon hibákat. Ha közelebbi tárgyakról készítünk képeket akkor nagyobb, akár 50%-os átfedést is érdemes használni, hogy a szoftverek könnyebben megbirkózzanak a parallaxissal.

Ha mindeközben mozgó dolgok is lesznek a képen (pl. hullámzó tenger, szél miatt mozgó növényzet), akkor nehezebb kiküszöbölni a szellemképet. Ilyen esetekben lehetőleg ne várjunk sokat két kép elkészítése között. Ugyanakkor ha egy sétáló ember, vagy egy távolabb úszkáló hajó zavarja meg a mozdulatlanságot, akkor érdemes megvárni azt a pillanatot amíg a mozgó tárgy nincs átfedésben az előző képen rögzítettel, mert könnyebb kiretusálni pl. két egymás mellett lévő madarat, mint két egymásra vetítettet! (Persze lehet művészkedni is, hogy kicsit "Mátrix-osra" vesszük a képeket :)

Ha függőleges irányban is kevésnek találjuk az objektívünk nyújtotta látványt akkor két lehetőségünk van:

• ha a gépet elfordítjuk 90 fokkal, akkor bár horizontális irányban szűkebb látószöget kapunk, vertikálisan már talán elegendő lesz
• másik lehetőség a több soros panoráma, mellyel több utómunka lesz, de nagyobb felbontást eredményez

 

Panoráma illesztése (program)

Számos programot találunk a boltokban/neten, melyek alkalmasak panorámaképek összeillesztésére:

• A RealViz Stitcher mellett van még a
• Photoshop CS3 (fizetős, adobe.com)
• Photoshop Elements (fizetős, adobe.com)
• Autopano Pro (fizetős, autopano.net)
• PanoStitcher (fizetős, pixtra.com)
• PTGui Pro (fizetős, ptgui.com)
• Autostitch (ingyenes, autostitch.net)
• Panorama Factory (fizetős panoramafactory.com)

Most nézzük meg hogyan is működik néhány fentebb felsorolt program.

 

PS CS3

Programindítás után nem kell betöltenünk képet, csak a következő menüpontot kiválasztani. Elnézést az angolul nem tudóktól, de én angol nyelvű PS-t használok, nem szeretem a magyar fordításokat.

A parancs kiválasztása utána feldob a program egy ablakot (bal felső). A browse gombra kattintva megnyithatjuk a képeket, melyeket készítettünk. Bal oldalon kiválaszthatjuk a készíteni kívánt panoráma fajtáját. (Én általában auto-n hagyom)

A képek megnyitása, és az elrendezés kiválasztása után OK-t nyomva elkezd dolgozni a gép, és elkészíti a panorámát. A folyamat végén egy rétegekre bontott felszabdalt képet kapunk. Ezzel később bűvészkedhetünk szánk íze szerint.

 

PTGui Pro

Programindítás után a Load images gombra kattintva tölthetők be a képek. Ez után válik aktívvá a többi gomb, illetve jönnek be extra opciók. Ezekbe most nem megyünk bele, hanem egyből az Align images gombot nyomva lépünk tovább. Ekkor elkezd dolgozni a gép:

Majd kidobja az általa javasolt képet:

Látható, hogy a bal oldali sárga ház oldalán eltérő színű a felső emeletnél a vakolat színe. Ez ne zavarjon minket, később korrigáljuk. A zavaró fejet pedig később eltüntetjük másik programban. A képernyő két szélén két csúszkát találunk, melyekkel a vízszintes, illetve függőleges látószöget tudjuk változtatni. A képre kattintva és húzva, beállíthatjuk a nézőpontot. Amikor elégedettek vagyunk, becsukhatjuk ezt az ablakot. Ha netalán nem lennének jók az illesztések, akkor a Control point-okat szerkeszthetjük (referenciapontok) a Control point assistant gomra kattintva. A Control point table fülön bármelyik sorra kattintva behozza a referenciapontok sokaságát két szomszédos képen, osztott képernyővel. Itt a meglévő pontokat tologathatjuk, illetve új pontokat adhatunk meg. Ha elégedettek vagyunk a végeredménnyel, visszamehetünk a Project assistant fülre, majd nyomhatunk a Create panorama gombra. Itt egy-két beállítás (méret, minőség, mentési útvonal, kiterjesztés) megadása után a program elkészíti panorámánkat:

 

Autostitch

Ez a végtelenül egyszerű program szerintem simán felveszi a versenyt a nagyobb fizetősebb társaival. Programindítás után beállíthatjuk az opciókat:

Amit én szoktam állítani:

• Output size: készíteni kívánt kép mérete (100%-ra állítom) 
• Other options: JPEG quality (jpeg file minősége) (90-95-re állítom)

A beállítások változtatása után File->Open. Kiválasztjuk a panoráma alapképeit. Ekkor el is kezd dolgozni a program, majd kidobja az alapértelmezett képnézegetőbe a kész panorámát, mellyel innentől kezdve dolgozhatunk is tovább, ha akarunk.

Panorama Factory

Nagyon hatékony, bár fizetős program. A képeket teljesen automatikus módon, és manuálisan is illeszthetjük. Különösen sikeresen birkózik meg a program az objektív-torzítással, rossz fehéregyensúly beállításokkal, világosságbeli különbségekkel. A szoftver teljesen automatikusan megpróbálja korrigálni az általunk elkövetett hibákat, vagy a mozgó objektumokat, többnyire magas hatásfokkal.

Teljesen automatikus feldolgozás esetén nincs más dolgunk mint bedobni a képeket a programablakba, megfelelő sorrendbe rendezni, majd a varázsló oldalain kiválasztani a különböző általános beállításokat, úgymint gyújtótávolság-érzékelés, expókorrekció, kérünk-e finomhangolást, körpanoráma vagy parciális ésatöbbi...

Ezután a program elkezdi összeilleszteni a képeket. Ez meglehetősen hosszadalmas művelet - ahogy bármely más program esetében is. A Panorama Factory futása közben a lassabb számítógépek sem omlanak össze, ellentétben pl a Photoshop panoráma készítőjével, melyet jobb magára hagyni munka közben. :)

Ha a kész képen hibákat találunk, meg kell fontolni, hogy ezek javítható problémák, vagy új illesztést kívánnak. Ha úgy gondoljuk, hogy újból kell kezdeni az egészet, akkor a varázsló elején a semi-manual opciót válasszuk! Ekkor nekünk kell az illesztési pontokat megkeresni (képenként legalább 5-6 egymástól távolabb eső, kontrasztos pontot). Érdemes legalább három-négyszeres nagyítás mellett kijelölni az azonos képrészleteket. Ha ez megvan akkor a program készít egy előnézeti képet, amelyen nagyjából látszik az eredmény. Ha nincs szembetűnő hiba akkor folytathatjuk a kép generálását, ellenkező esetben visszatérhetünk az illesztési pontokhoz.

Apróbb hibák, pl szellemképek, kettős megjelenés, torzítás esetén Photoshopban vagy más képszerkesztő programban könnyen tudjuk retusálni illetve korrigálni a tévedéseket.

 

Utómunka

Ez a rész már egy alternatív képszerkesztő programban történik, mindenkinek a fantáziájára és a hozzáértésére van bízva mennyire merül el benne. Mindenesetre érdemes a szellemképeket kiretusálni, és helyenként korrigálni azokat a felületeket melyek világosság vagy színek terén eltérnek környezetüktől és árulkodnak az illesztési pontokról. A mozgó részek korrekciója egy külön fejezet: pl.víz esetén nem szükséges ragaszkodni az eredeti hullámokhoz, az illesztési sávra másoljunk lágy peremmel a környező részekről véletlenszerűen hullámokat, akár a környezetet is rendezzük egy kicsit át, hogy az összhatás megfelelő legyen. Szél rázta lombozat esetén pedig az eredeti képek részletei lehetnek segítségünkre, de ne felejtsük el: nem a valósághoz, hanem a valószerűséghez kell ragaszkodni! Ha egy fát, amely az illesztési pontra került, sehogy se tudunk jól ábrázolni akkor retusáljuk ki, vagy változtassuk meg bátran!

 

HDR-panoráma

Végezetül még csak említés szinten beszéljünk a HDR panorámákról. A HDR az a technika mely segítségével három különböző expozícióból egy szélesebb dinamikájú képet állítunk össze. A hatás gyakran természetellenes lesz, de hatékonyan használható extrém fényviszonyok esetén (pl. sziluettek kiküszöbölése naplementénél).

Együtt alkalmazni a panoráma illetve a HDR technikát igencsak nehéz művelet. Maga a HDR eljárás a képen lévő fényviszonyok alapján határozza meg a kimeneti kép jellegét, ahogy a panoráma készítésnél is több különböző végeredmény születhet hasonló körülmények között. Tehát jól meg kell fontolni melyik műveletet hajtjuk végre először. Ha a HDR képeket rakjuk össze előbb, akkor előfordulhat, hogy egészen más karakterű képek születnek a panoráma egy-egy darabjából, így nehéz lesz összehangolni a világosságbeli és tonális különbségeket. Ha a panorámával foglalkozunk előbb, akkor a három különböző expozíció azonos illesztéséről kell gondoskodjunk, mivel ha más arányokkal és vágással készülnek el a képek, akkor képtelenség lesz őket egymásra illeszteni és lehetetlenné válik a HDR generálása. A HDR-panorámák készítése még azoknak is komoly figyelmet igényel akik mind a panoráma mind a HDR technikát magas szinten művelik, így itt részletesebben most nem is foglalkozunk vele, mert a téma külön cikket igényelne.

 

Megjelenítés

Kész a panorámáinkat bizonyára szeretnénk másoknak is megmutatni. Számítógépen egy szélesvásznú, vagy dupla-monitor már elég jó panoráma nézegetésre, de bármelyik képnézegető programmal könnyedén megnézhetjük a képeket. Az Interneten viszont már más a helyzet. Ha magát a képet töltjük fel, akkor ne felejtsük kb. 700 pixel magasnál kisebbre méretezni, mert így kényelmesebb megnézni, és gyorsabb is a letöltés. Van viszont lehetőség dinamikus megjelenítésre is. Több panoráma segítségével készíthetünk interaktív helyszínbemutatókat, egyfajta "sétákat", illetve flash vagy quicktime alapú weboldalba integrált megjelenítőket.

Ezekről a lehetőségekről az alábbi linkeken lehet további információkat találni:

http://www.apple.com/quicktime/resources/tools/qtvr.html

http://fieldofview.com/

http://realviz.com

 

Ajánlott oldalak:

http://panoramafotozas.lap.hu

http://panoguide.com

 

Pár kép kedvcsinálónak:

 

schray & morrmota