Egy kép többet mond ezer szónál, egy videó pedig többet mond ezer képnél. De mi van akkor, ha egyetlen képkocka egy mozgás több fázisát is megörökíti? Az eredmény ilyenkor még ugyan egy állókép, mégis úgy viselkedik, mint egy film: eseménysort, mozdulatsort ad át. Cikkünkben ennek a technikának a kivitelezéséről mesélünk.

Ahogy a címben is áll ez a technika egy mozdulatsor közben készült képeket teszi egy képpé össze, ezáltal a mozdulatsor egésze látható egy képen. Cikkünk alapját Kaan Kiran technikája képzi.

A modell és a mozdulatsor kiválasztása

Először is szüksáég van egy kellőképpen érdekes mozdulatsorra. Jelen esetben egy csavar megugrásáról szól a kép, de természetesen a műveknek csak a kreativitásunk és a fizikai, erkölcsi, és anyagi korlátok szabhatnak határt. Itt három kép látható a nyolcból, mely készült a sorozat alatt.

Kamerabeállítások

Főleg nehezebb mozdulatsor esetén célszerű RAW formátumban dolgozni a nyers kép igen széles variálhatósága, és módosíthatósága érdekében. Ezenkívül talán csak a manuális beállítás lehet érdekes, hiszen a sorozat minden elemének ugyanazokkal a beállításokkal kell elkészülnie (hacsak valami kreatív őrület miatt mégsem). Ha a manualis móddal nem kötöttünk szoros barátságot, akkor is a fókuszálást mindenképpen állítsuk manuálisra, hogy két kép között nehogy elkalandozzon a fókusz. Lassabb mozgásoknál is jelentős szerepe lehet a sorozatmódnak, gyorsabbaknál pedig kimondottan fontos. Az olyan gépeken, ahol a sorozatmód sebessége is változtatható, használjuk a gyorsabbat. Törekedjünk arra, hogy az egész mozdulatsor vonalát belevegyük a látószögbe.

Stabilizáció

Jelen esetben ugyan nem használtak állványt, de erre mentség lehet a 10-20-as Sigma objektív használata. Természetesen vegyük figyelembe, hogy a kép fényes nappal készült, és egy nagylátó objektívet reciprok szabály szerint kitartani nem egy művészet. ha azonban sorozatunkhoz teleobjektívet használunk, vagy esetleg éjszaka próbálkozunk, akkor bizony mindenképp érdemes figyelmet szentelni a stabilizációnak is. Fontos, hogy gépünkkel ne kövessük a mozgó témát. A mozgás követésének elkerülésében is segítség lehet az állvány, főleg ha távkioldóval használjuk.

Utómunka

Összesen nyolc képkocka volt a sorozatban. Hét képkocka a mozgásról, és egy ráadás a háttér használatához. Nézzük a teendőket Photoshop képszerkesztő program esetében:

1. Pencil (Ceruza) eszközzel rajzoljuk körbe minden képkockán a mozdulatsort végző alakot. Ahol az alak mögött a háttér volt látható, ott nem kell olyan pontosan dolgozni a kivágással, mert később úgyis össze lesznek dolgozva. Átfedések esetén sokkal precízebben kell dolgozni. Lásd az alábbi képen.

2. A kivágás után a rétegeket a megfelelő sorrendbe rendezve kitűnik maga az ugrás. Végezetül - mindezt a háttérhez igazítva - előtűnik a kivágott alakokból álló mozdulatsor. Ebben az esetben a referencia pontot az a pont jelentette, ahol a szárazföld találkozik a vízzel. Referencia pontnak tekintjük azt a pontot, ahol a képeket egymáshoz igazítjuk. Ez, esetleg ezek általában valamilyen minden rétegen könnyedén felismerhető részek. Nyílván ha csak víz lenne a háttér, kicsit nehezebb lenne az igazgatás.

Miután minden réteg a megfelelő helyre került, az átlátszóságot állítsuk 50%-ra, majd blur (elmosás) tollal haladjunk végig az élek mentén, így elmosva a körvonalakat (ezért se kell nagyon figyelni a kivágásnál a rendkívüli pontosságra, hogy később legyen mit belemosni a háttérbe). Az iménti műveletek elvégzése után sokkal könyebbé válik a képsor beleillesztése a háttérbe.

Miután minden a helyére került, a merge layers (egyesítés) paranccsal egy réteget alkothatunk a sokból. Ezek után elvégezhetők a szükséges utómunkák. Íme a végeredmény:

A fordító kiegészítései

A fenti módszeren túl még számos variációja van a képek összemontírozásának. A stabil állványos esetben megfelelő blending mode beáílltás mellett egyszerűen egymásra pakoljuk a képeket. Ha nincs átfedés, akkor a szükségtelen részleteket egyszerűen kitöröljük és kész is a képünk.

A cikk eredetije megtalálható a DIYphotography oldalán.