Ebben a cikkben abban próbálunk segíteni, hogy mindenki jó, vagy még jobb portrékat és önportrékat készíthessen, valamint hogy minél többet hozhassunk ki a már elkészült fotóinkból...

Mi is az a portré? Leegyszerűsítve: egy felvétel, mely teljes mértékben reprezentálja az alanyt. Általában a modell arcára, érzelmeire és kifejezéseire koncentrál.

A tradícionális portrék faragványok, szobrok, festmények voltak, ám a modern időkre a fénykép vette át ezen megjelenítési formák szerepét. A legtöbb esetben az alany egyenesen a kamerába néz, hogy megnyerje a szemlélő figyelmét.

Hogyan készítsünk portrét?

Minőségi portrét készíteni művészet, a technikát elsajátítani pedig hosszú időbe telik, úgyhogy mindenképpen nagy fokú türelemre van szükség, mind magunkkal, mind pedig a fotózott alannyal szemben.

A megfelelő háttér kiválasztása

A háttér fogja meghatározni a portré hangulatát, tehát legyünk nagyon körültekintőek a kiválasztáskor. Az ideális háttér a szemlélő tekintetét egy bizonyos pontra vezeti, például egy arcra, a portré alanyára.

A semleges, lágy háttér a legjobb, és messzemenően célravezetőbb, mint egy részletekkel és színekkel teletűzdelt.

Ezen kívül el is moshatjuk a hátteret, hogy az előtérben levő elemeket ki tudjuk hangsúlyozni.

Ennek legegyszerűbb, és egyben legdrágább módszere egy fényerős (minél kisebb F értékkel rendelkező), jellemzően F1.8-F1.2 objektív használata. Mineél tágabb a rekesz (kisebb az F érték), annál inkább elmosódott lesz a hátterünk. - a szerk.

Fontos a háttér helyes megválasztása

Fókuszáljunk a szemekre

Ahogy a mondás is tartja: "a szem a lélek tükre".

Különböző érzések érhetők el, annak függvényében, hogy hova néz alanyunk. Játszunk ezzel. Mondjuk alanyunknak, hogy nézzen különböző irányokba, amíg elégedettek nem leszünk a kifejezett érzelemmel, illetve az a legközelebb áll ahhoz, ahogy és amit be akarunk mutatni.

Egy kis pluszt adhatunk a dologhoz egy kis mosollyal, szemöldökráncolással, vagy vigyorral, mely bónuszként növeli az érdekes fókuszpontot a képen.

A szem a lélek tükre

Világítás, világítás és még világítás

A világítás variációi valójában végtelenek, miközben a (meg)világítás maga az egyik legfontosabb elem, bármely képen. Hangulatot teremt, érzéseket kelt, életre kelti a képünket. A különböző irányú és erősségű fények különböző érzelmeket, hangulatokat teremthetnek.

A napfény azonban megtréfálhatja a gépünk automatikáját! Ha napfénynél készítünk portrét, mindig győződjünk meg róla, hogy nem lett-e túlexponált a kép.

Ha sorozatosan túlexponáltak a képek, akkor állítsunk be némi kompenzációt (állítsuk a gépet alexpósra). Ha véletlenszerű, akkor segítségünkre lehet a LiveView, vagy pedig a manuális fénymérés. - a szerk.

Drasztikus világítás

Pózok és szögek

Ne határoljuk be magunkat a vízszintes és függőleges irányokba, hisz` nem csak ez a két irány létezik. Ferde szögbe állítva a gépünket különleges hatásokat érhetünk el!

Általános hiba, hogy amikor egy picit döntjük csak meg a gépet, akkor a szemlélő nem tudja eldönteni hogy ez most csak véletlen, vagy direkt ilyen picit akartuk csak megdönteni a képet. Legyen világos és érthető a szemlélőnek, hogy mit is akartunk csinálni, hogy szándékos-e a döntött perspektíva!

Ha döntünk, döntsünk jól

Önportré

Mint a legtöbb fényképészeti technikában, az önportrénál is sok gyakorlás szükséges, ugyanis sok hibalehetőség van. Általában sokszor meg kell ismételni a felvételt, hogy a tökéletes póz-vágás-fókusz kombinációt elérhessük.

Az önportré az egyik legjobb módja az önkifejezésnek, és önmagunk megörökítésének, amely a legtöbb embernek nehéz feladat.

A gép

Kezdhetjük azzal, hogy a gépet időzített önkioldóra állítjuk, ám egy kézi önkioldó sokat segíthet, és szinte nélkülözhetetlen az önportrék készítésében. Pár ezer forintért szerezhetünk egyet, vagy készíthetünk magunk is, megfelelő technikai leírások ismeretében. Az önkioldó lényegesen megkönnyíti az önportré készítését.

Egy tükör is segíthet

Fejezzük ki magunkat a felvételek által

Vannak alkalmak, amikor nehéz lazítani a gép előtt. Ez abban csúcsosodhat ki, hogy a portéink laposak és élettelenek lesznek, tele feszültséggel, komforttalansággal, ami aztán persze meg is látszik a végeredményen.

Ebben az esetben csináljuk azt, amit egyébként is csinálnánk ha lazítani akarunk. Például hallgassunk zenét, gondoljunk valami nyugtatóra, stb.

Az önportré mindig legyen kifejező

A képünk szerkesztése

Amint sikerül pár olyan képet lőni, amikről úgy gondoljuk, hogy kellőképpen kifejezőek, jó ötlet, ha kicsit félretesszük őket, és nem azonnal kezdünk neki a szerkesztésüknek.

Ritka eset ugyanis, hogy tökéletesen meg vagyunk elégedve a gépből kijövő képpel. A legtöbb esetben legalább vágni kell, meg méretezni, esetleg kontrasztot állítani.

Kísérletezzünk a keretezéssel, vágással, világosság és szaturáció állításával, amíg a kép valóban minket mutat majd be.

Hogyan készítsünk fekete-fehér képeket?

FF portrék olyan szinten mutatnak be dolgokat, melyre a színes felvétel egyszerűen képtelen. Lehetne azt is mondani, hogy néha a kevesebb több.

Hogyan készítsük el a felvételt?

Ha ff képet akarunk készíteni, inkább készítsük rögtön ff-ben, mintsem egy színes képet konvertáljunk át ff-be. Egyszerűen egy alapból ff-be készített kép jobban mutat, mint egy később ff-be konvertált. (Persze ez nem annyira igaz, hogy ha RAW-ban dolgozunk, hiszen ekkor veszteségek nélkül tudunk színeket módosítani.)

Én speciel inkább a színes kép + RAW megoldást javaslom, ugyanis lehet, hogy a kép színesben is ütős lehet. - a szerk.

Színesből FF

Perspektíva

Amikor egyéni nézőpontot viszünk a képbe, betekintést engedünk a szemlélőnek a mondanivalóba, amit az alany "mögött" be szerettünk volna mutatni.

Attól függően, hogy mit fényképezünk, előre kell hogy tudjuk, hogy mit fog mondani, sugallni a képünk. Nézzük meg az alábbi képet és próbáljuk többféleképpen is értelmezni!

Többféleképpen is értelmezhető...

Iktassuk ki a zavaró hátteret

Az ff képek akkor kommunikálnak, fejeznek ki dolgokat igazán, ha egyszerű, részlettelen, nem zsúfolt a hátterük.

Ezt úgy érhetjük el, hogy úgy helyezzük el az alanyunkat a képen, hogy a háttér ne zavarjon be. Másik megoldás, ha a hátteret kellőképpen elmossuk.

Hagyjuk ki a véletlenszerű, lényegtelen elemeket a képről, mivel ezek csak zavart keltenek, és elvonják a szemlélő figyelmét.

Fontos a zavaró, rendezetlen háttér kiiktatása

Háttérvilágítás és hasznos árnyékok

A világítás alapvetően minden fotónál fontos, főleg ff képeknél. Mivel a színek hiányoznak, a szemlélő fókusza a fényre és az árnyékra, valamint ezek kapcsolatára koncentrálódik.

Törekedjünk ezek egyensúlyára, és éppen annyi világosságot engedjünk a képünkre, hogy a kép maga látható legyen, és minden elem kivehető legyen. Ezen kívül éppen elegendő sötét elem kell hogy legyen, melyek elterelik a figyelmet a zavaró elemekről.

Ezt az elméletet teljesen felrúgja a High Key, Low Key megoldás, mely szintén alkalmazható portrék és önportrék esetében is! - a szerk.

Világosság-sötétség, harmóniában

Tippek-trükkök

Ha úgy érezzük, mindent kipróbáltunk, vagy a leyrtak szerint tettünk, de mégsem vagyunk elégedettek, akkor:

• Kísérletezzünk a képmanipulációval és hozzuk ki a lehető legtöbbet a képeinkből
• Egyeztessük a modell arcán levő textúrát a háttér textúrájával
• Keretezzük az alanyt, pl. ablakon keresztül, dobozban, egyéb módon...
• Szegjük meg a kompozíció összes szabályát
• Exponáljuk túl/alul alanyunkat
• Készítsünk úgy portrét, hogy az alany nincs tudatában, hogy fényképezik
• Pózolás: kísérletezzünk, pózoltassuk az alanyt kellemes, kényelmes pózban
• Örökítsük meg az alany egyéniségeit, és hanyagoljuk az általános, nyílvánvalóbb jellemzőit
• Használjunk árnyékokat és tükröződéseket, akár mint fő téma, akár alanyunk kiegészítése végett
  
• Kísérletezzünk makrófényképezéssel
• Vágjuk meg a képünket, hogy izolálni tudjuk a kép egyedi részleteit
• Az elmosott (svenkelt) képek jól szimbolizálják a mozgást
• Helyezzük alanyunkat ismeretlen környezetbe/helyzetekbe, és figyeljük a reakciókat (őszinteség!)
  
• Használjunk kellékeket, hogy interaktivitást teremtsünk
• Fedjük el, vagy épp emeljük ki a testük egy részletét
• Irányítsuk a fényeket
• Vegyük rá alanyunkat, hogy ne nézzen a gépbe (vagy éppenséggel nézzen bele)
• Kísérletezzünk különböző objektívekkel (gyújtótávolság és fényerő) és szűrőkkel
• Hallottuk már milliószor, de "Think outside the box" (gondolkodjunk kreítívként/másként mint a megszokott)

Inspiráció

A cikk eredetije megtalálható a Webdesigner Depot oldalán.