Minisorozatunkat folytatva, melyben kitértünk már a szenzorméretek elnevezéseinek relytélyeire, megtudtuk mi is az a Foveon szenzor, mi a különbség a Super CCD és a CMOS között. A mostani részben a szenzorokban található pixelekről, illetve a digitális kép (végtermék) pixeleiről lesz néhány szó.

Folytatva a legutóbbi, szenzorokat bemutató cikkünket, a mostani cikkben a pixelek effektív számáról, a felbontás és az interpoláció kapcsolatáról, az interpoláció okozta minőségromlás okairól, valamint a Fuji Super CCD-jéről fog szó esni...

A cikk egy kis technikai kiegészítést nyújt a korrábi szenzorméretekről szóló cikkhez. Betekintést kaphatunk a Foveon és a hagyományos szenzor világába, illetve körülnézünk a színszűrők és az aktív pixeles szenzorok háza táján is.

Közeleg augusztus 20, a tüzijátékok napja. Bizonyára sokan szeretnének minőségi képet készíteni, de azok számára is tartalmaz hasznos tippeket e cikk, akik csak pár emlékképet lőnének az ünnepi durrogtatások során...

A meteorfényképezés nem egy nehéz műfaj, gyakorlatilag egy hosszú-expós éjszakai fényképezés. A lényegi különbség, hogy itt az eget fényképezzük. A digitális és filmes technikával is megoldható a feladat, de mi csak a digitális részére térünk ki...

Személy szerint mindig is kíváncsi voltam, hogy hogyan is számolják ki a képérzékelők méreteit az okos mérnökök. Vajon miért használnak olyan fura peres értékeket és főleg miért coll-ban adják meg a méreteket? Az alábbi cikkből kiderül...

Matt Needham mondta: "A fotóriportok készítésének szabályai vannak. A fotóművészetnek nincs." Ez a cikk a fotózás szabályainak tudatos megszegéséről szól. A szabályok alatt jelen esetben az irányelveket, mintsem a konkrét szabályokat értjük.

Egyike a legkézenfekvőbb témáknak: a háziállatok, feltéve persze, hogy tartunk valamiféle kedvencet. Ilyen esetben a téma mindig körülöttünk hever, fekszik, úszik, repked, stb. Bizonyára már sok kép készült róluk, ám nem mind olyan, mint amilyenek profi fotós oldalakon köszönnek vissza. Ez a cikk abban próbál segíteni, hogy kicsit közelítsünk képeinkkel ehhez a szinthez...

A digitális fotógráfia egyik nagy előnye a lehetőség, hogy ellenőrizzük az expozíció helyességét közvetlenül a kattintás után, köszönhetően az LCD-n való visszanézésnek és a hisztogramnak. Hogy tökéletesen exponált képet készíthessünk, nincs szükség bonyolult számításokra: készítsünk egy képet a gép által javasolt beállításokkal, elemezzük a hisztogramot, és ha szükséges, állítsuk be az expozíció kompenzáció pontos mértékét, majd exponáljunk újra. Egyszerű, nemde?

Most, hogy itt a nyár, könnyebben szabadulunk ki a jó időbe egy-egy fotózásra. Tesszük ezt néha verőfényes, felhőmentes időben. Aki nem tudja, hogy hogyan kell direkt napfénynél fényképezni, annak ez a szituáció eléggé megnehezítheti a dolgát.