Volt már teszt a kitobi képstabos verziójáról, fölé nagyobb gyújtótávolságú tele zoom obikról, mellé makró obikról, de még nem tértünk ki arra, hogy mi kerülhet alá, nagylátó illetve ultra nagylátó (továbbiakban UWA, mint Ultra Wide Angle) objektívként. A rendelkezésre állás úgy hozta, hogy az utóbbi kategória felhozatala közül került ki legfrissebb tesztalanyunk, a Tokina AT-X 116 Pro DX.

Az UWA objektívek azok, melyekre az általánosságot tekintve talán kevesebben specializálódnak. Ennek ellenére egy olyan kategóriát képeznek, hogy előbb vagy utóbb az is eljut ide, illetve egy ilyen obi beszerzésének a gondolatához, akinél abszolúte nem ez a fő csapásirány.

Pár napja olvasgatom a Sevcsik-Hefelle féle könyvet, amely hosszú fejezeteket szentel az optikák, lencsék, fókusztávok, rekeszek, objektív típusok taglalásának. Abban a korban, mikor a könyv íródott, az igazán nagy látószögeket a legkülönfélébb halszem optikákkal oldották meg, de alapvetően ezek fényereje F5.6 volt. Még a legfényerősebbek esetében is. A halszemek további jellegzetessége a jelentős - "halszemes" - torzítás. Van aki szereti és kreatív lehetőseket lát benne, és persze van aki nem.

UWA objektívek

Ma már valóságos dömping van a korrigált, halszem-torzításoktól mentes, egyenestartó ultra nagylátószögű objektívekből. Itt van például a Sigma 12-24mm F4.5-5.6, amely kirajzolja a teljes Leica kockát, és ezzel a létező legnagyobb látószöget kínálja kisfilmen (35mm) vagy teljes méretű érzékelővel megáldott digitális képen. Házon belül, a kisebb, APS-C szenzoros tükrösökre a legtöbb gyártó kínál saját nagylátó optikát. A Canon-nál a 10-22mm F3.5-4.5 USM, vagy ha visszatérünk a Sigmához amely az összes nagyobb bajonettre gyártja a 10-20mm F4-5.6 HSM nagylátószögét. Nikonra a 12-24mm F4 DX-el kaphatjuk a legnagyobb korrigált nagylátót - aki ennél többre vágyik, választhatja a Sigmát. A Tamronnak is van nagylátója, a 11-18mm F4.5-5.6, és fejlesztés alatt áll még a 10-24 F3.5-4.5 is. A Tokina is kínál egy Nikonhoz hasonló nevű F4-es 12-24-est. A felsoroltakban alapvetően közös, hogy 10-11-12 mm környékéről indulnak, és fényerejük F4 környéki, vagy attól rosszabb.

A Tokina 11-16 ettől két ponton jelentősen eltér: egy fényértékkel nagyobb maximális fényerőt kínál a zoom tartomány teljes hosszában, ezzel kiemelkedő használhatóságot ígér fényszegényebb környezetben, illetve a meglehetősen szűk zoom (5 mm mindösszesen, majdnem fix :)) átfogásból jó részletezést remélhetünk. Lássuk ez így van-e...

Felépítés

Az építés jellegzetesen Tokinás. Bár, az újabb Tokinák már különféle műanyagok felhasználásával készülnek a korábbi fém-üveg építés helyett, felépítésük, összerakási minőségük kiemelkedően jónak mondható. Az illesztések passzentosak, nincs helye lötyögésnek, az üveg masszív, használata, fogdosása profi felszerelés érzését kelti, és mindenképpen erről is van szó, de erről majd később. A bajonett fém építésű, és szabvány EF bajonett, tehát az üveg filmes, FullFrame digit és 1.3x cropos gépre is felcsavarható, az eredetileg megadott DX, azaz 1.6x crop szorzós vázak mellett - hogy ennek mi értelme, arról később. A gyűrűk kellemes fogású, kissé tágasra tagolt bordázást kaptak, fogásuk jó, a zoom és fókusz tartományon belül lötyögés-, és akadálymentesen, kellemes ellenállással forgathatóak. Az AF-MF kapcsoló első látásra láthatatlan, ám rövidebb leskelődés után felfedezhetjük, hogy a fókuszgyűrű előre-hátra tologatható, és ezzel váltható az AF és MF mód. A felület a Sigmákkal ellentétben félfényes, mintás feketére van festve, hasonlatos a fekete pro Canon obik külleméhez.

Az AF-MF váltás nem a megszokott

A szűrőmenet, frontlencse nem forog fókuszálás közben az objektív hossza változatlan marad. Ez tulajdonképpen alapkövetelménynek is mondható, hiszen ennél a fókusztávnál gyakori a szűrőzés. Főképp a polár, valamint a Cokin rendszerű félszűrők használata mondható általánosnak. Ez egyben előrevetíti azt is, hogy aki ilyen objektívet vásárol, az számoljon egy szűrőkészlet költségeivel is. Előbb-utóbb garantált a vágy ezek használatára.

A 77mm-es szűrőmenet műanyag építésű, ezért használata bizonyos óvatosságot igényel. Az üveg rendelkezik a manuális fókuszálást segítő távolság ablakkal, bár az esetek döntő többségében erre nincs nagy szükség, az igen nagy kiterjedésű éles tartománynak köszönhetően.

A fókuszálás a hagyományos DC motorral történik, de a nagylátóknál megszokott nagy éles tartományból fakadóan keveset és gyorsan dolgozik, valamint nem meglepő módon pontos. A hangja az eddigi DC motoros megoldásokkal szemben érdekes, nagyon halk, fogászati fúró hanghoz hasonlítanám. Furi. Mindenesetre keveset hallani és akkor is halk. (Ez megnyugtató azoknak, akiket már a váróteremben kiráz a hideg a fogorvosnál - a szerk.)

Az átfogás és a velejárók

Nos, tradícionális értelemben vett átfogásról szinte nemigen beszélhetünk. 11mm-től indul és 16mm-nél véget is ér. Tulajdonképpen kapunk egy kétgyűrűs fix objektívet - általában a nagylátó üvegeket úgyis nagylátónak használjuk, tehát az átfogás kérdése nem annyira tragikus, mint mondjuk egy utazó zoom esetében, ugyanakkor a lehetővé teszi, hogy a képminőséget, rajzolatot, részletezést szem előtt tartva fejlesszék az üveget. A fényerő is remek, 2.8-as amely lehetővé teszi a nehezebb - pl. beltéri - fényviszonyok közötti fotózást is, és bár ennél a fókusztávnál nem igazán kihívás a reciprokszabály betartása - azért a fél-egy fényértéknyi előny a piac többi üvegéhez képest, főleg a később ismeretendő képminőség, rajzolat ismeretében mindenképpen előny. Jelenleg fényerő tekintetében egyedülálló üveg a piacon.

Az első benyomások

Kicsomagolás közben az első dolog, ami feltűnik és ütközik a korábbi tapasztalataimmal: a fényerő ellenére ez az objektív meglepően kicsi és könnyű. Bár, belegondolva, a fényerő tulajdonképpen a fókusztáv és a legtágabb blende hányadosa ami jelen esetben "tele" végen 16/2.8=5.71. Ilyen átmérőjű blendét kiszolgálni nem szükséges nagy átmérőjű üvegkupac, valamint az objektív DX, azaz cropos gépre tervezett, így nem rajzolja ki a teljes Leica kockát, amelynek egyenes következménye, hogy megint csak csökkenthető az átmérő és a súly.

A doboz tetszetős, igényes, szép, de az igazi birtoklási vágyat a tartalom kézbevétele ébreszti. Félresöpörve a csomagolóanyagot, a garancialeveleket és egyéb sajtpapírokat, kellemes tömegű, küllemű és fogású üveg kerül a látótérbe. Az obisapka a Nikon üvegek frontlencse takaróját idézi, szemből középen összenyomva a napellenzőn benyúlva is le és feltehető. Egyedül a napellenző ad egy kis negatív élményt a korábbi tapasztalatokhoz képest: bár, masszívnak tűnik ez is egy átlagos napellenző - pláne consumer Canon zoomokhoz képest. A korábbi Tokinák napellenzői bizony tartósabbnak ígérkeztek első látásra, de lényeg a lényeg, passzentos, ellenez, illeszkedik a helyére nem lötyög, nem esik le, feladatát maradéktalanul ellátja.

A zoomgyűrű a Canon gyári objektívjeinél megszokotthoz képest ellentétes irányban működik - a váz mögül szemlélve az óramutató járásával megegyezően csavarva haladunk a tele tartomány felé, ez bizony megszokást, begyakorlást kíván, főleg azoknak a felhasználóknak, akik ezzel együtt Canon objektíveket is használnak. (Korábbi tesztünkben már írtunk egészen hasonlókat, ugyanis a Sigma is szokott ilyenekkel "trükközni". Hogy mi ebben a ráció, az egy megválaszolatlan kérdés számomra - a szerk. - Időközben megtudtam, hogy a többi gyártó is így működik, és a Canon működik fordítva...)

Képminőség

Nos ez volt az igazi meglepetés, pozitív értelemben. Tágra nyitott blendével is tökéletes a részletezés a képmező közepén, amely enyhe rekeszelésre kiterjed a kép széleire is. Korábban megelégedéssel használtam egy rövid ideig egy 10-20-as Sigmát, de ahhoz képest megdöbbentően szebben részletez ez a Tokina, sőt...

Látványosabb szebb. F8-F11 környékére rekeszelve faltól-falig nagylátónál korábban nem látott részletezést kapunk. A Kenrockwell és Photozone teszteknek megfelelően magas értékeket ez a darab is tudja hozni.

A színek szépen szaturáltak, bár a nagylátós képek mindegyike elvisel egy kis szaturációhúzást, kontrasztok is szépek. A színvilág neutrális, elvisel egy kis melegebb irányba húzást. Polár szűrővel használva csodálatos színeket kapunk, lásd lovarda látképek.

Az objektív hajlamos CA-ra (a Tokinák többsége ilyen), mértéke azonban nem zavaró, és utómunkákkal könnyen és gyorsan javítható (az új EOS 50D váz pl. már hardware szinten képes erre - pl. a Nikon D300, D700 és a D3 hardware szinten képes erre). Egyes RAW konverterek már megnyitáskor eltávolítják a CA-t. Megjegyzem, már csak azért is érdemes RAW-ban fotózni ezzel a nagyszerű üveggel, hogy részletezésének minden morzsáját kiaknázhassuk.

Kompatibilitás

Jelenleg ez az objektív csak Nikon és Canon bajonettel kapható. A Canon verzió a Sigmás, Tamronos hagyományokat követi, azaz a kis képkörre igazított objektív bajonettje teljesen megegyezik a Canon EF bajonettjével, nincs rajta az EF-S bajonetteken meglevő hátsó árnyékoló elem, amely lehetetlenné tenné a filmes, FF érzékelős, 1.3x cropos (1D sorozat) vagy öregebb 1.6x Canon vázakra való felcsavarást (D30, D60, 10D). Bár, mi alapvetően csak cropos vázon tudunk egyelőre tesztelni (támogatók jelentkezését továbbra is szívesen vesszük - a szerk.), egyéb oldalakon leírták (pl. Kenrockwell), hogy 15mm-től használható, vignettálás mentes képet ad filmes vagy fullframe vázon is. (Ezesetben aztán tényleg fix objektívként üzemel - a szerk.)

Konverterezni, közgyűrűzni ilyen gyújtótávot nem nagyon szokás és nem is igazán érdemes, mindenesetre a bajonett mindkettőt lehetővé teszi. 

A szűrőzés sokkal nagyobb jelentőségű: a pro építés taglalása során említettem hogy az szűrőmenet fix, nem forog fókuszálás közben. Az ilyen fókusztávoknál a félszűrők, polárok használata a tájképek fotózása során elég gyakori - most sem lesz ezekkel problémánk. Jómagam egyébként egy teljesen hétköznapi, vastag kivitelű Hoya polárt használok rajta és a 17-55-ösömmel ellentétben ennél az üvegnél nincs látható nyoma a polár használatának, nem vignettál nagylátóban. Ez bizonyára a többféle bajonettre való tervezés eredménye, a Nikon cropos gépei valamivel nagyobb érzékelővel rendelkeznek (1.5x az 1.6x helyett), így ez a kis többlet lehet felelős a szűrőzve jelentéktelen peremsötétedésért. Megjegyzem ez a polár jól viselkedett korábban egy Canon bajonettes Sigma 10-20-ason is.

Ökölszabályként elmondhatjuk, hogy a nem gyári, kis képkört vetítő megoldások szélesebb körben használhatóak, mint az eredeti Canon verziós üvegek. 

A doboz tartalma

Garanciajegy, rövid leírás, csomagoló anyagok, napellenző, kupakok, objektív. Sajna a korábbról megszokott puha, bőrszerű Tokina tatyó ehhez az üveghez nem jár.

Összegzés

Jó építés, nagyon nagyon jó részletezés, az én elfogult véleményem szerint a crop-ra jelenleg kapható legszebb részletezést adó ultra nagylátó. Könnyed kezelhetőség, jó ár, szép színek, jó kontraszt jellemzi. Kis CA, de gyakorlatilag a mindennapi használat során abszolúte nem zavaró, illetve a RAW konverzió vagy pl. a LightRoom megfelelő csúszkája totálisan képes eltüntetni. 

Talán furcsa, hogy minden tesztelt objektívet szinte kivétel nélkül csak ajánlok (ez egyébként abból adódik, hogy jelenleg a saját felszerelésünket tudjuk csak felhasználni, amit ugye megválogat az ember - a szerk.), de ezt különösen. Ha nagylátóban gondolkozunk és szeretnénk minél részletesebb panorámákat alkotni, a legjobb objektív amit vásárolhatunk. Színei gyönyörűek és a Canon verzió pl. nem igényel speciális és drága slim, keskeny polár szűrőt sem.

Hátrányként azt tudnám felhozni hogy egyelőre nem nagyon látni semmilyen boltban, webshop-ban ilyen üveget. A tesztpéldány egy német Ebay-en lelt darab.

Alternatívák

Fentebb kilett elemezve nagyjából a konkurencia, de azért még pár szó erejéig térjünk vissza ezekre...

A Canon gyári, remek 10-22mm 3.5-4.5-ös üvege: Bár annak 1:1-re nagyított tesztképeit nézegetve sem voltam teljességgel elégedett a részletezéssel, azonban építése és USM motoros, csendes fókusza miatt bizonyára remek választás még kissé borsos ára mellett is, színei szépek kontrasztja jó.

A Sigma 10-20mm F4-5.6 szintén csendes, HSM motoros, kompakt építésű, nagyon jó színek és kontraszt jellemzik. Szintén nem igényel slim polárt Canon vázon. A részletezése rövid próbálgatás után nem kifejezetten volt ínyemre, a széleken elég rendesen mossa a képet. Amint lehetőségünk nyílik rá, lövünk tesztképeket egy ilyen Sigmával is, ha sikerült, akkor élesben összehasonlítjuk a két obit. Mellette szól azonban a HSM motor, és az egyik legkedvezőbb vételár, valamint a vázakra vetített széleskörű felhasználási lehetőség, ugyanis gyakorlatilag minden bajonettes verzióban fellelhető.

Tesztobjektívünk elődje, a Tokina 12-24mm F4. A nagyobb átfogású rokon kisebb induló fókusztávval, viszont jelentősen nagyobb átfogással bír. Fókuszmotorja hasonlatos a 11-16-oséhoz, szintén DC motoros. A neten fellelhető tesztek szerint a 11-16-hoz képest jelentősebb bíbor CA potenciállal rendelkezik. 

A Tamron 11-18mm F4.5-5.6 egy ritka darab, képességiről nincsenek információink. Kenrockwell szerint lassú AF (Nikon-on) jellemzi.

A Sigma 12-24mm 4.5-5.6 HSM filmes vázra és FullFrame digire is teljes képet vetítő, jelenleg a piacon a legnagyobb látószöget kínáló korrigált nagylátó kisfilmre. Az AF motor HSM, tehát csendes, gyors. Rajza megosztja az embereket. Hallani olyanokat, akik rekeszelve elégedettek a rajzával, és nagyon sok olyat is aki lágynak, életlennek találja, főleg tágabb rekeszeken, sőt igazából lerekeszelve sem elégedett a rajzzal. Az biztos hogy ha az abszolút nagylátószöget szeretnénk FF-re vagy filmre, akkor nem sok választás marad. :) Árban a Canon 10-22-vel kb. azonos összegért újítható. 

Végszó

Szerintem jelenleg cropra ennél csak gyengébb képességű UWA kapható, ha nem nézzük a szűk zoom tartományt. Mivel én a nagylátókat nagylátóként használom, így számomra ennek nincs jelentősége, illetve hogy konkrét legyek az összes nagylátó átfogását kínosan kevésnek találom, +3-5 mm az én fotográfia szokásaimhoz kevéske. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy ennek a kivételesen jó részletező képességnek és alacsony torzításnak ára van. Ha tudnék akkor 7 pontot adnék neki az ötből, de így "csak" ötös.

Frissítés

Ára - tesztünk megjelenésekor - a magyar piacon 132-143k HUF környékén mozog, Ebayen kicsit barátibb, használtpiacon egyelőre nem jellemző az előfordulása.