Az utazó objektívek legnagyobb előnye a nagy átfogás. Jelen esetben 11x átfogásról beszélünk, ami egyedülálló a Canon objektívparkjában. Azzal mindenki tisztában van, hogy a nagy átfogás szinte kivétel nélkül a minőség rovására szokott menni. Érdekességképben a tesztelés folyamán a Canon népszerű 70-200-as sorozatának F4-es darabjait (képstabos és nem képstabos) is a 18-200-as mellé tettük, és meglőttük ugyanazokat a képsorozatokat. A képek összevetése során az olvasó eldöntheti, hogy mi a fontosabb: a képminőség, vagy az átfogás. Elöljáróban annyit elárulok, hogy mindkét téren lesznek meglepetések...
Felépítés
Tömegüket tekintve mindösszesen 160 gramm a 18-200-as előnye, ami elenyészőnek mondható, annak ellenére, hogy az objektív gyakorlatilag műanyag. Ebből következőleg a tartósságot tekintve a 70-200-as felé billen a mérleg.
Kétségtelen előnye azonban, hogy 600 grammos tömegével kényelmesen megfér a vázra tekerve, akár egész napos gyalogtúra esetében is.
A méret ugyan nem számít, de mint tudjuk, mégis. Különösen igaz ez akkor, ha utazáshoz választunk objektívet. A 18-200-as kicsit szélesebb, hossza nagylátó állásban a kb. 60%-a a 70-200-asnak. Zoomoláskor a tubus hossza elég rendesen megnyúlik (persze a szállításkor ez nem zavaró). 200-as állásnál a különbség elhanyagolható, kb. 1cm-el hosszabb a 70-200-as.
A kényelmes vastagságúra sikeredett zoomgyűrűn a nagylátó állásból való kimozdításhoz a kényelmesnél egy fokkal erőteljesebb fizikai ráhatást szükséges eszközölnünk (ez persze erősen egyénfüggő). A másik oldalról megközelítve: véletlenül sem fog magától kinyílni. Kb. 35-40mm-es fókusztávig tartja magát, aztán győz a gravitáció...
Az objektív vége felé eső fókuszgyűrű szerintem kicsit vékony lett, de legalább fix helyen van, nem mozog a tubussal. A vékonyságánál sokkal zavaróbb azonban az érzékenysége, ugyanis manuális fókuszálásnál minimális mozgatásra is relatíve nagyot ugrik.
A "finomhangolás" terén a 70-200-as toronymagasan nyer. Számokban kifejezve mindez:
| 18-200 |
70-200/4 IS |
| 25cm átmérő, 4cm mozgás |
24cm átmérő, 11cm mozgás |
Spóroltak a "visszacsatolás" terén is: a 18-200-ason nincs távolság-kijelzés, ami esetlegesen megnehezítheti a manuális fókuszálást.
Mivel a fő szempont a "nagy átfogás a lehető legolcsóbban", ezért a 18-200-asba egy normál motor került, nem pedig az USM-es verzió. Ennek megfelelően manuális fókuszálás esetén az AF/MF gombot mindig lökjük át MF-re! Ellenkező esetben a motor jelentős ellenállást fejt ki, ami nem feltétlen (értsd: egyáltalán nem) hasznos a motornak.
Ha már a gombokra terelődött a szó... A 18-200-ason mindösszesen 2 gomb található. Egy AF/MF kapcsoló, és egy IS ON/OFF. Sajnálatos módon ezek a gombok teljesen az objektív gép felé eső végén kaptak helyet. Olyannyira, hogy aki kicsit nagyobb ujakkal van megáldva, annak bizony kényelmetlen az akció közben való váltás (pl. téma folyamatos követése a keresőben, és közben IS bekapcsolás).
A állványgyűrű nemhogy nem szériatartozék, de mégcsak hely sincs kialakítva, hogy esetleg utólag beszerezhesse a vásárló. Nagylátó állásnál ez annyira nem zavaró, de azért tele állásban jelentősen növekedhetne a stabilitás. "Cserébe" gyárilag nem húzza az objektívet a napellenző, ugyanis az sincs a csomagban.
18-200mm? Tuti?
A tesztelés során felmerült furcsaságokról, illetve a gyújtótávolság és a tárgytávolság viszonyáról egy korábbi blogbejegyzésben, és annak folytatásában olvashattok. Mindenképpen érdemes...
Egyéb érdekesség
Az objektív ittlevősége alatt a további meglepő tapasztalat a fényképezőgép keresőjében látható nagylátó jellegű torzítás, mely az oldalirányú mozgásnál volt érzékelhető, és nem csak nagylátó állásban.
Ezt valahogy úgy kell elképzelni, mint amikor panoráma (vagy ultra-nagylátószögű objektívvel készült) képet nézünk, és szemmel látható a torzítás. Itt ugyanez a helyzet, csak menet közben érzékelhető...
Képminőség
A fentiek miatt kicsit nehézkesebb az összehasonlítás, legalábbis azonos gyújtótávolságra tekert objektívek mellett. Ez az oka annak is, hogy a tesztképek nem teljesen azonos képkivágást mutatnak.
A színvilágot tekintve a 18-200-as képeiből - a 70-200-aséhoz képest - csak úgy árad a melegség... A kép közepén kategóriájához képest elég jól kivehetők a részletek, de a szélek felé haladva jelentősen lágyul a kép. Ehhez jön hozzá a nem éppen elhanyagolható vignettálás, mely kombinálva a lágysággal - próbálok finoman fogalmazni - elég rendesen odatesz a képszéleknek. Lásd lentebb... Igyekezzünk hát fotózáskor ennek megfelelően komponálni!
Ennél sokkal szomorúbb, hogy a kromatikus abberáció nagylátó és tele állásban jelentősen rontja a képminőséget.
Itt megjegyezném, hogy a DPReview kicsit korszerűbben tesztel. A CA értékeket pl. számokban kifejezve is látják, ami jelentősen megkönnyíti a többi objektívhez való hasonlítást. Ők írták: "at 200mm F11 represents a new record", vagyis 200mm-en F11-es rekesznél a CA mértéke új rekord.
Képstabilizátor
A 4 fényértékes képstabilizátor - szemben a 70-200/4 IS-el - csak egy állású, de a Canon állítása szerint érzékeli a mozgás irányát. A 70-200 esetében ugye volt egy Mode 1, ahol föggőleges és vízszintes stabilizálás is volt, míg Mode 2 esetében a függőleges stabilizáció elmaradt.
Akár csak a konkurens obi, magától érzékeli az állványt, és kikapcsol a képstab...
Kompatibilitás
Az objektívet EF-S bajonettel szerelték, így ennek megfelelően csak azokra a Canon vázakra tudjuk feltekerni, melyek támogatják. Szintén az EF-S bajonett vonzata, hogy a telekonverterek használatát elfelejthetjük...
Alternatívák
Egy objektíves megoldásként csak a konkurens gyártók utazózoomjai (Sigma 18-200, Sigma 18-250 - még nincs a piacon, sőt, most jelentették be, hogy csúszni fog a megjelenése -, Tamron 18-200, Tamron 18-250, Tamron 18-270) jöhetnek szóba, de ezek minőségileg nem jelentenek majd előrelépést.
Kombinált megoldásokkal természetesen számtalan módon kiváltható. Utazózoomot általában akkor veszünk, ha az objektívcserélgetés kényelmetlen, vagy esetleg ha a fő szempont a helytakarékosság. Ezektől most elvonatkoztatva, és a spórolós megközelítésre koncetrálva nézzünk pár alternatívát:
Ha valaki végképp spórolni szeretne, a 70-200/4 helyett lehet vehet valami gyengébb telezoomot (pl. Sigma 70-300-as sorozat APO-s tagja), de - ahogyan azt mindig javasolni szoktuk - érdemesebb inkább több pénzt áldozni, és egy minőségibb objektívet a magunkénak tudni.
Ha fényerős, 2.8-as telezoomot szeretnénk, akkor a Sigma 70-200/2.8-asát tudjuk ajánlani a Canon F4-ese helyett. Persze akinek a fényerő "lételem", az amúgy sem a 18-200 fele fog kacsintgatni...
Árak
A Canon 18-200 ára a teszt publikálásakor 126.500 és 169.000 forint között mozog, de a gazdasági helyzetnek köszönhetően az ár napról napra változik. A 70-200/4 ára jelenleg 149.000 és 222.000 forint között alakul.
Tesztképek
Sajnos 135mm és 200mm állásoknál a 18-200mm @ F5 képeket elkavartam :F
70mm + vignettálás
|
18-200mm |
70-200mm F4 |
| F4 |
 |
 |
| F5 |
 |
 |
| F5.6 |
 |
 |
| F8 |
 |
 |
| F11 |
 |
 |
| F13 |
 |
 |
135mm
|
18-200mm |
70-200mm F4 |
| F4 |
 |
 |
| F5 |
 |
 |
| F5.6 |
 |
 |
| F8 |
 |
 |
| F11 |
 |
 |
| F13 |
 |
 |
200mm
|
18-200mm |
70-200mm F4 |
| F4 |
 |
 |
| F5 |
 |
 |
| F5.6 |
 |
 |
| F8 |
 |
 |
| F11 |
 |
 |
| F13 |
 |
 |
További, az objektívvel készült képeket a tesztképek között találhattok...
Végszó
Az objektív hozta a kötelezőt, amit egy utazózoomnak tudnia kell. Összecsukva - átfogásához mérten - kicsi, a műanyag kialakításnak köszönhetően könnyű. A képminőségre nem lehet panasz, bár azért ez a kromatikus abberációs új rekord egy kicsit odatesz az üvegnek. Cserébe alsóhangon 200-500 grammal könnyebb táskát, és 20-50-100.000 forinttal nehezebb pénztárcát tudhatunk a magunkénak.
Köszönetnyílvánítás
A teszteléshez az objektívet a 220Volt biztosította, ahol a hazai árakat tekintve - jelen pillanatban - a legolcsóbban, raktárról meg is vásárolható...
![[+]](http://www.objektivek.com/images/font_incr.gif)
![[-]](http://www.objektivek.com/images/font_decr.gif)
![[o]](http://www.objektivek.com/images/font_norm.gif)
