A Canon augusztus végén bejelentett képstabilizátoros objektívje, az EF-S 18-200mm F3.5-5.6 IS meglehetősen érdekes eredményeket produkált tesztünk során.

Volt már teszt a kitobi képstabos verziójáról, fölé nagyobb gyújtótávolságú tele zoom obikról, mellé makró obikról, de még nem tértünk ki arra, hogy mi kerülhet alá, nagylátó illetve ultra nagylátó (továbbiakban UWA, mint Ultra Wide Angle) objektívként. A rendelkezésre állás úgy hozta, hogy az utóbbi kategória felhozatala közül került ki legfrissebb tesztalanyunk, a Tokina AT-X 116 Pro DX.

Az utóbbi időben nem nagyon volt lehetőség tesztelésre, de most újra itt vagyunk. Ezúttal a Sigma 100-300mm F4 DG EX HSM került terítékre.

Górcső alá vettük a Tamron 90mm F2.8 Macro SP AF objektív non-Di változatát (paramétereikben teljesen megegyezik a Di-vel).

A makró egy olyan témája a fotózásnak, ami előbb vagy utóbb mindenkit vonz. Kit jobban, kit kevésbé, de a drága objektívekhez képest olcsó előtétlencsék, a makró funkcióval felszerelt tele-zoom objektívek, és végül a számos, kimondottan makrózásra szánt objektív óhatatlanul is felkelti az emberek érdeklődését.

A technikai fejlődés, és az egyre nagyobb igények hozadéka a borzasztó sebességgel terjedő stabilizáció - amely ilyen-olyan formában már a leggagyibb marok-kompaktokban is fellelhető - szép lassan begyűrűzött a patinásabb gyártók indulókészlet-objektívjeibe is.

A közelmúltban a Canon a belépőszintű objektívkínálatot tekintve sajnálatos lemaradást halmozott fel a többi gyártóhoz képest (kicsit feljebb azért még IGEN erősen rá kell gyúrnia a konkurenciának hogy felzárkózhasson :)).